„Orbán nemrég az új hosszú távú gázszerződést megkötését nevezte az egyik legfőbb feladatának. Holott az új szerződés megkötése elvileg nem lenne sürgős és – ahogy a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 2013-as, kormányzati megrendelésre készült tanulmányából is kiderül – az új szerződésnek nincs is sok értelme, kivéve, ha a jelenlegi árhoz képest jelentősen olcsóbban kapnánk az orosz gáz, és ha a mostaninál sokkal kisebb mennyiségre szerződnénk.Jóval több gázra szerződtünk annak idején, mint amire szükségünk van, és ráadásul a piaci árnál drágábban is. A felesleges mennyiséget át kell vennünk, annyit sikerült elérnünk, hogy az eredeti, 2015-ös határidőt kitoltuk néhány évvel, így a kötelezeően átvvendő mennyiség még vagy két évig fedezi a szükségletet - sürgősségről tehát messze nincs szó. Az átvett mennyiséggel hosszú időre zavartalanul biztosítani lehetne Magyarország energiaellátását. Álságos tehát Orbánnak az az érve, hogy az új hosszú távú szerződésre (csakúgy, mit a MVM/MET különleges hozzáférési jogára) ellátásbiztonsági okokból lenne szükség.
Ellenkezőleg, a jelenlegi földgázpiaci folyamatok ismeretében Magyarországnak viszonylag nagy lenne a mozgástere. Az oroszoknak nem jönne rosszul a hosszú távú gázszerződés, hiszen a bevétel javítaná a rossz helyzetben lévő költségvetésüket és erősítené a térségben a hatalmukat. A gázpiac jelenleg ugyanis kínálati jellegű, és a következő években ez vélhetőleg így is marad, kínálati jellegű gázpiacon pedig épp a vevő lenne jó alkupozícióban –Orbán ezt készül odaadni fillérekért az oligarchiaharc jegyében.
Az Orbán-Putyin találkozón sokkal inkább egy politikai alku születhet, aminek eredményeképpen - belső források szerint - olcsóbban, a piaci ár alatt kaphatjuk az orosz gázt, legalábbis rövid távon. Ebből egyrészt lehet a következő években rezsicsökkentést – esetleg a 2018 évi választási kampányt - finanszírozni. Továbbá a piaci és a szerződött ár különbözete az új oligarchákat is gazdagíthatja. Nem szolgálná azonban az egyezség sem egy egészséges energiapiac működését, sem a magyar fogyasztók hosszú távú érdekeit.”